sikerült kivégeznem. az első olyan könyv SK-től, ami nem tetszett. 200 oldaln át 20 oldalanként abba akartam hagyni. azért nem bántam meg, hogy nem tettem, de nem fogott meg, és hogy őszinte legyek, kicsit el is tántorított.
amugy szeretem a vaskosabb könyveket, egészen 4-500 oldalig, ha annál vastagabb, akkor megijedek a mennyiségtől, attól a töménytelen betűtől és szótól. biztos attól is félek, hogy majd miután beleéltem magam a történetbe, jön egy fodulat, amitól nem fog tetszeni, és elbasztam egy halom időt, energiát, mindent. na mindegy.

mostanában nincs miről írnom.
életem fontos eseményein asszem túl vagyok már, a tavalyi télnél -igen, kijelenthetem- semmi nem volt szörnyűbb. úgysem érti meg ezt soha senki, és még mindíg nem jöttem ki teljesen belőle...ráadásul kiékészít ez az időjárás, az emberek újra rosszindulatúak, jönnek a lények, és akit szeretek, nem lehet mindig mellettem. bár még neki sikerült legközelebb jutnia hozzám, és ennek örülök, mert tudom, hogy a megfelelő emberre bíztam magam. nem lenne rossz úgy igazából talpra állni, de most úgy gondolom, ez soha nem fog már nekem sikerülni. ilyenkor -talán- jönne Apa a szövegével, legalábbis régen nem egyszer mondta, hogy az én életemnél sokkal keservesebbek vannak a világon, emberek sokkal többet szenvednek, mint amennyit én, sokan felépülnek (testileg, és -jobb esetben- lelkileg is).
gyenge lelkületű vagyok, nincs mit tenni.
na jó, de nem sopánkodok, mert ott van a kis Szivibogyim, akivel baromi jól és őszintén tudok beszélgetni, akkor is ha nehéz, meg akkor is, ha vidám dolgokról mesélek, vagy mesél Ő. olyan egyszerű beszélni a válásról, meg az öngyilkossági kísérletekről MSN-en, vagy írni mélben, de élőben sokkal másabb. így látja, és hallja a partner, hogy én épp a könnyeimmel köszködök, vagy esteleg el sem bírom mondani.
szóval valamennyire mégis mázlista vagyok, és ha annyi szar is történt velem, Ő most bőven kárpótol érte, és ha nem tudnám, hogy baromság, most azt mondanám, hogy "örökké hálás leszek", de ez sablonduma. mégis annyira szép.

légy jó, Bazsi, kihalt nélküled az MSN :(

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.