nem tudtam, mi legyen a bejegyzés címe.

fárasztó nap, fárasztó rajzóra, eső, ami valamennyire legalább feldobott, meg a kávé [mostantól kv], ami ha nem is életet mentett, de sikerült ébren tartania.

Szőke [róla még nem írtam, de neked már meséltem -asszem-] becsajozott Valentin nap előtt, a lányt nevezzük mondjuk Andinak. a suliba jár. nem sokszor láttam még őket nyalakodni, de ha elmegyek előttük, Szőke bámul. szíve joga, csak nem értem... mindegy.

a SK könyv még mindig szupper, 'kedvenc könyv-gyanús'. eddig a kedvencem John Grishamtól a Siralomház volt, de... majd meglátjuk, végül is annak az utolsó 50 oldalát végigbőgtem, és egy kis időre élőhalott lettem [de aztán kialudtam].

ma haza akartam nézni anyáékhoz, lassan 2 hete nem találkoztam velük. szerettem volna megnézni a kiskutyikat, akik már nem is tudom, mennyi idősek, de már szaladgálnak, ÉS  rendes kaját esznek. nem utolsósorban pedig holnap művészettöri, és kapom majd a karót, mert nem viszem a füzetem -ugyanis otthon van-.
ja, egyébként azért nem mentem haza, mert Bogyóka tesi óra előtt telefonon azt mondta, hogy tudunk találkozni egy kicsit [4től fél 5-ig], úgyhogy maradtam.

ööööm, unom ezt az egész mókuskerekezést, meg alsóbbrendűséget [mert én egy szaros diák vagyok, a pofám meg lapos]. miért kell az embert évekig kínozni?, és HA-HA, nagyon ügyesek a próbálkozások, DE nem fog összejönni, hogy én ehhez a rendszerhez még asszisztáljak is. szóval most én idéznélek téged: FUCK THE SYSTEM!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.