rémálom ez a bejegyzés, csak álmodjátok, mint ahogy én már tegnap délután óta.
amúgy is betegesen óvatos voltam a védekezéssel, és akkor jön egy ilyen, amiről egyikőnk sem tehet...

az álom és a valóság határai között ingadozok, persze az álom felé indulok, de mégis visszahúz, visszahúz a nyugtalanság, hogy nem igaz, hogy ennyi idig álmodjak.
már rengeteg dologra gondoltam, egy napja folyamatosan egérutakat keresgélek, meg ugy általában mindenféle útvonalakat.

mindegy, nincs erőm már írni. öljetek meg, vagy vigyetek el innen.

  na és eddig nem hallgattam ilyesmiket, de ez nagyon tetszik:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.