ma nagyon aranyos voltam, és olvastam (Szepes Mária - a Vörös Oroszlán), meg varrom a kabátkám, és a barátaim közérzete kiegyensúlyozódni látszik, VÉGRE.

a reggel kicsit zötyögősen indult, mert Bencéről álmodtam (megint), és mikor felkelek, baromira hiányzik. ja és a vörhenyes bengarockerrel jöttem, a röhögése hamarabb felébreszt mint egy csésze kv. nem tudom, miért utálom így, hihetetlenül ellenszenves.

fáj a torkom, de nem igazán tudom, mit hallgatok el.
azaz... asszem tudom, de nem akarom "zaklatni"

ROHADJ SZANASZÉT TE SZAR, AKI ELTÜNETTED FÉLÓRÁNYI IROMÁNYOM

jolvan, leszarom.

hugom egy kockafejű gépfüggő, nem is birom felfogni, hogy lehet emberekre annyi időt elpazarolni, amennyit ő el tud.

["meglátod, így mindkettőnknek jobb lesz"
"azért hívj, ha beszélni akarsz"
könnyes puszit nyomok az arcára, és
Ő integet az ajtóból, amíg eltűnök a lépcsőház sötétjében]

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.