tegnap reggel úgy keltem fel, hogy tudtam, sírni fogok.
úgy is lett, jó szar napom volt, meg az estém is az volt, nem tudok aludni.
nyűgös vagyok reggel, meg egész nap, és még meg sincs...

Csernusbácsi A Férfi c. könyvét olvasom.
a közepénél járok, és van egy olyan sejtésem, hogy úgysem tudjuk meg, mitől férfi a Férfi, de ez nem Csernus hiábja, direkt vannak olyan kérdések, amikre a választ csak össze tudjuk magyarázni.
viszont, ha tévedek, leírom.

Ady verseskötetet is olvastam, csak aztán elegem lett a siránkozásából, és aludtam egyet. az ember azt gondolná, hogy milyen jó szunyálni kicsit ebben a hőségben, aztán mikor felkel csatakosan, és fáj a feje, aztán még éhes is, könnyen ki tud borulni.

ilyenkor egyedül strandon jó lenni, mára terveztük hugommal, hogy leugrunk, de szerintem nem lesz belőle semmi.

Táborost nem keresem már, egy kis pihi majd jót tesz neki, és vagy rájön, hogy hiányzom, vagy pedig összeraktuk amink van, és puszi.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.