4 hónap jólét után ismét száműzve lettem édesanyukámhoz. reggelente majd megfagyok, 10 körül esek 'haza', hallgathatom a lebaszást, és fél négy után majdnem óránként buszon ülök. nagyszerű. tényleg. repesek. de mondjuk én csesztem el. de mondjuk nem csak én. úgy visszavágyom apuhoz, meg öcsikéhez...

Bogyival minden OK, imádom. néha Ő is engem :D na jó, neeem [nem csak néha]. mostanában, még azt is meglepően jól viseli, ha hisztizek. de ez csak természetes, ha már én is elviselem, hogy mikor éhes, a húsomból kíván falatozni. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.