főleg, amikor nem hagy aludni éjfélkor valami jelentéktelen tüzijáték,
és reggel kómásan kelek, nem kipihenten,
mikor (basszameg, már megint) Bencéről álmodok, és fáj reggel,
de aztán kordul egyet a gyomrom, és nincs itthon semmi ehető,
akinek a kaját kéne intézni, valami értelmetlen játékon kockul a laptopján,
aztán megigéri, hogy mindjárt elmegy a boltba,
de addig pakoljam el az ágyról a ruháimat, mert olyan mint egy disznóól,
utána jöhetek gépezni,
de mégse', mert Öcsém, aki a jelentéktelen tüzijáték után tolta haza a farpofáit,
még alszik, és ne legyek már ilyen bunkó paraszt MEGINT, hogy senkire nem vagyok tekintettel

és ezt mondod te, mikor felkelek és nem adsz nekem enni, sőt, még azt kéred, hogy pakoljam el a ruháim, aztán még azért is engem hibáztatsz mert bunkó vagyok...

kíváncsi vagyok, miket tartogat még ez a mai nap.
 

most egy kicsit, de nem mutatom.

hiányzik, és bárcsak
velem lenne
boldog.

 Ó lélek, lélek, mivé kelle válnod!

Idétlen fényre szülted ezer álmod. 
Utolsót holtan hordozod magaddal,
mint hol gyermek lelkét viszi az angyal.

De néha éjjel, éjes éjszakákon
mikor magad vagy az egész világon
s az egész világ egymagadba mélyed,
minthogyha megmozdulna néma méhed.

Mert ami meghalt, nincsen eltemetve,
mit megtagadtál, nincsen elfeledve
s a megölt gyermek, mint fájdalmas árnyék
kisértetes méhedbe visszajár még.

                     (Babits Mihály: Egy rövid vers)

 ilyen sem volt még, és nem mondom, hogy nem is lesz, de...
Öcsém mutatta, és általában nem tudnak lekötni ezek, sőt, nagyon untatnak, de ez...

[+ vettem egy NAGYON szép ruhát :D
 + holnap nudi Nikinél, és biciklivel megyek, hajnalban ]

 most csak vers, mert fáradt vagyoook és éééhes :(

 

Kérdi a rózsát a sírbolt:

- Harmat sír rád s ím e titkolt

könnyeket hová teszed?

És ez így felel a sírnak:

- Vermed mélyén holtak sírnak

a testüket hová teszed?

 

S válaszol a rózsa: - Szálló

illat lesz belőle, illó

ámbra s mézes illatár.

S válaszol a sír: - A testek

bennem mind angyallá lesznek

s vermemből mind égbe száll!

 

                            (Victor Hugo: A rózsa és a sír. ford.: Radnóti M.)

 

 Nélküle.
 

 1 évvel ez előtt, mikor hazaértem, és lefeküdtem aludni, felidéztem, ahogy pár perce még csókolt, hogy a szemebe nézett. még friss volt az érintése a bőrömön, a száját is éreztem még az enyémen, hallottam még a hangját a fülemben,
és nyugodtan hunytam le a szemem, mert tudtam, hogy másnap is velem lesz.

most, mikor aludni térek, eszembe jut, mikor még a hangjával a fejemben aludtam el, és a szerete álomba ringatott.
 próbálom látni az arcát, de nem látom már, a hangja is szétfoszlott, a szavak olvashatatlanná váltak, és nem érint már meg és nem szeret,

 arra gondolok, hogy ha tudná, mennyire szeretem még, ugyan olyan hideg lenne. 
már idegen Ő nekem, és nem lesz velem másnap, sem az után,

 összeszorul a szívem, mikor befordulok a bérház sarkán, és a padra nézek, mert hátha mégis, vagy ha nem, holnap lehet ott ül, és vár majd rám, 
de ha mégsem ül ott akkor talán fent az ajó előtt meglátom a cipőjét, és ahogy kimerülten beesek az ajtón, ő majd épp ebédel,
aztán ahogy meglát, nyel egyet, hozzám fut, megpuszil és átölel.

de igazából ezeket el sem tudom már képzelni, mert bennem már nincs Bence, csak a szeretetet, amivel szerettem őt, és a hiány, ami most szomorúvá teszi ezt az egyoldalú szerelmet.
 

 

Lefekszem. Óh, ágyam,
Óh ágyam, tavaly még,
Tavaly még más voltál.
Más voltál: álom-hely,
Álom-hely, erő-kut,
Erő-kut, csók-csárda, vidámság,
Vidámság. Mi lettél?
Mi lettél? Koporsó,
Koporsó. Naponként,
Naponként jobban zársz,
Jobban zársz. Ledőlni,
Ledőlni rettegve,
Rettegve, fölkelni,
Fölkelni rettegve,
Rettegve kelek föl.

Fölkelni, szétnézni,
Szétnézni, érezni,
Érezni, eszmélni,
Eszmélni, meglátni,
Meglátni, megbujni,
Megbujni, kinézni,
Kinézni, kikelni,
Kikelni, akarni,
Akarni, busulni,
Busulni, elszánni,
Elszánni, letörni,
Letörni, szégyelni,
Szégyelni. Óh, ágyam,
Óh, ágyam, koporsóm,
Koporsóm, be hivsz már,
Be, hivsz már. Lefekszem.   
                                                    (Ady Endre: Az ágyam hívogat)

 

hogy nem írtam több mint egy hete, bár igazából mindegy mert nem olvassa senki. 
meg engem sem érdekel, ugyanis el voltam havazva az agyalásban és a bulizásban!:D

lassan olyan leszek, mint az egyik osztálytársam, aki minden hétvégén más pasit talál.
na jó, nekem még csak 2 ilyen görbe hétvégém volt, és
azt hiszem, hogy egyelőre nem is lesz több.
nem nekem való az ilyesmi, és egyébként pedig szerelmes vagyok.
jó lett volna felejteni [hosszabb távon, nem arra a pár napra értem], de nem nagyon jött össze.
az állapotom a már lassan több, mint egy évvel ezelőttihez közelít, de most nincs alagút, és persze a lámpa se, csak én egyedül a nagy semmiben, és fingom nincs, mit kezdek... ááá
reggel már vidám felsőt sem volt kedvem felvenni, megint úgy befeketednék, de elhatároztam, hogy nem fogok, és csak azért is felvettem a legvidámabb felsőmet.
mosolyt húztam a képemre, és indulhatott a nap, hurrá.

pszihó volt, jó, mint mindig, bár most nem beszéltem úgy ki magam, mint máskor.
3 hét múlva megyek legközelebb, és gőzöm sincs, mit kezdek addig,
azt sem tudom, mit csinálok a nyáriszünetben (még soha nem akartam, hogy ne legyen...),
azt sem tudom, hogy Bencét akarom e[meg ez egyébként sem fontos, mert nem csak rajtam múlik] , mert szeretem, de idegennek érzem, csak
annyira
hiányzik.

 

Alszom s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom.

S mellém varázsol egy aranyló szárnyú álom.

A szívem szíveden. Kezemmel reszketeg

érintem bőrödet, feszes lesz és remeg.

S egy indulat riaszt, az álomképi béke

széthull és zaklatott, rossz ébredés a vége:

magamban fekszem itt, felgyúlva azt hivém,

szép szádat csókolom s párnát csókoltam én:

és álmomban karom ölelni vágyva tested,

a párna pelyheit ölelte csak helyetted.

( André Chénier )

 

 szarúl vagyok, de mindegy, ezt is túlélem.

 N.-éknél egész jól alakult.
találtam valakit...(:
és nagyon rég nem kaptam már annyi puszit
mint amennyit tőle.
csak most megint szar, mert messze lakik,
és nem mellesleg elfelejtett elköszönni.

a többiekkel annyira nem barátkoztam,
R. túl lefoglalt.
a vicces a buliban annyi volt,
hogy nem volt pia.:D

BF. is kinézett valakit, ő legalább debreceni.

 nyáron szinte minden nap ez van.

unalmas nap volt, jó meleg is, utálom ezt.

voltam kozmetikusnál, de olyan ciki volt, hogy bejött a fia. igaz, pár évvel fiatalabb nálam, de akkor is...
aztán lekéstem a buszom Debrecenbe, hazamentem, és csak egy óra múlva jött a másik, de hogy az milyen kényelmes volt.... tényleg. ritka.

a holnapi napban nagyon bízom, főleg Nikiéknél.
remélem, fogok majd tudni inni, mert alkohol nélkül... 
végül is nem tragédia, de most akarom.
remélem, megtalálom azt, akit keresek,
aki feledteti velem Őt, mert nagyon fáj, 
ma is nagyon fájt. szeretem.

"Az illatod bolondja voltam,
úgy hajtottam hozzád a fejem,
mint télen illatos, idegen
párás virágokhoz, amelyek
japán vázában remegnek egy
alkonyuló szobának asztalán
és az illatuk a nyárról mesél.

Oly vigyázva, halkan csókoltam
meg az ajkad, hogy szirmod ne hulljon
és sokáig megmaradj nekem,
de hiába az illatod elszállt
és én egy régi parfőmnek fájó
emlékét hegedülöm el most
emlékezőn a papiroson."              (Radnóti)

 így érzem [valami útban van]
csak remélem, hogy segíteni fog nekem.
napról-napra egyre szarabb.

 épp a szokásos, suli utáni unalmi időm töltöttem, mikor az jutott eszembe, hogy kimagyarázzák azt is a rohadt felnőttek, hogy PONT A GYEREKNEK kicsi csokit gyártanak (kinder reklám) !!

voltam ma pszihónál, előtte útba igazítottam egy velem egyidős lányt, hogy hol van a nőgyógyászat. amúgy jót beszéltem.

a suli unalmas volt, az Á.-projectet felfüggesztem. annyira nem vonzódom hozzá, hogy lépjek valamit.

lelkiismeretfurdalás. még mindig van, de segített, hogy megbeszéltem Vivivel.
írtam nem rég, hogy szakított vele a barátja.
nagyjából -de már több- két hete kérdeztem tőle, hogy mióta vannak együtt. mondta, hogy 9 hónapja, erre én félig viccesen, félig komolyan rávágtam, hogy "hát, akkor már nem sok van hátra". (az én példámból kiindulva.)
rá egy héttel megtörtént A szakítás, és úgy bántott, meg az is, hogy talán kicsit haragszik rám.
odamentem ma hozzá, és mondtam neki, hogy nagyon sajnálom, ő meg, hogy "nincs semmi baj, tudom, hogy nincs már sok"... még egy kicsit szövegeltem neki, meg megölelgettem, és örülök, hogy kedvesen fogadta. 

holnap kompetenciát írunk, MEGINT. egyébként nem rossz, meg nem is nehéz, de a pénteki elő-kompi elég lett volna még pár évre. mindegy, én itt senki vagyok, úgy csaholok ahugy ugatják.

a már amúgy is kicsattanó jókedvemet csak tetézi az államon burjánzó ragya, teljes a boldogságom.

ez a mai is egy rendkívül izgalmas poszt lett. 

mivel Ő nem keres és nem beszélünk, beszélek én helyette magamhoz:

"Nem szeretlek már, 
megindult a föld és csillag hull az égről, 
de nem azért mert csillaghullás hava van, 
hanem mert lehullott homlokodról is egy 
annyi magányos éjjelen szőtt glória: 
a szerelmem, 
ne csodálkozz, látod nem szeretlek többé 

és az ég is könnyezik, 
ugye megijedtél most is, hogy ráhullott 
ijedt szőkeséged közt egy esőcsepp 
az arcodra, pedig csak az eső esik 
és hidd el hogy vége; 
és ezt a szerelmet siratja az ég is. 

Ne félj, 
csak egy levél hullott a lábam elé, mint
ahogy most már szerelmed is lehull...  
Nézd már, beborult és hogy esik az eső. "     (Radnóti)
 

 hazamentünk Anyáékhoz kertizabálásra, és annyit ettem, amennyit bírtam, de leginkább cigiztem...
aztán melegem lett, a cipőmbe beletört a fű és saras lett, gőzöm nincs, hogy szedem ki belőle.
Radnóti és Ady versesköteteket olvastam. olyankor szoktam, mikor érzem, hogy tele vagyok érzésekkel, de sehogy sem tudom már kifejezni őket, se leírni nem tudom, se lerajzolni, se kisírni. így sokkal egyszerűbb, mert csak rá kell találnom a gondolatra, amit más már előre elkészített nekem. 
megtaláltam egy saját versemet is, ami félkész állapotban pihent A Kék Dobozom alján, és befejeztem. mindjárt beírom ide. a különlegesség benne annyi [nem nagy durranás, dehát majd kiderül úgyis] hogy az első felét szép időkben írtam, a második felét meg ma:

E világon nincs semmi, ami többet ér,
Mint mikor a keze az enyémhez ér.
E világon semmi nincs, mi több nekem,
Mint hogy Ő szeret, s viszontszerethetem.

Lassú pillámon ha könny rezeg,
Vállába temetem eltorzult fejem,

És a pillanatban, ha csillapszik a bú,
Akkor Ő lesz tőlem nagyon szomorú.

Hogyha a boldogság egyszer ránk pihen,
Nem lesz már bánat, és könnyeim sem,
Halk táncban vesz körül a végtelen nyugalom...
Akkor még nem tudom, hogy egyszer majd elhagyom.

nem mellékesen úgy egy órája majdnem kurva nagyot hibáztam.
egy számot hallgattam, aminél még nem hallottam szomorúbbat, és amúgy is Bencéről gondolkodtam. szóval: nagyon kevés választott el attól, hogy egy 'hiányzol'-tartalmú szánalmas SMS-t írjak neki. 


kicsit szarul is vagyok, meg nem is, olyan semmilyen így sehogyse lenni.

 nem jött velem senki moziba, állatkertbe se, azaz
voltam végül állatkertben Apával meg öcsivel, és aaannyit röhögtünk. csak elfáradtam.

eddig nem történt semmi érdekes, hámlik az orrom, mert szétdörzsöltem a zsepikkel, de szorgalmasan kenegetem, és annyira nem gáz. holnapra muszáj herlyrehoznom.:D

baromságot álmodtam, nagyon-nagyon furcsa volt, és úgy ébredtem, hogy majd' megfulladtam a köhögéstől. szóval ez 'asszem a torokfájás helyett van.

ja, álmomban szerelmes voltam, de aztán gonosz lett, és
"szia szépség"
fel akart robbantani magával együtt.
kiugrottam az ablakon, egy baromi nagy medencébe, ahol már voltak ismerősök, de nem tudom, hogy kerültek oda.
végül nem robbant semmi, de ő is utánam ugrott, és kihegyezett botok voltak nála,
majd valaki mondott neki valamit, amire ő:
"nem vagyok én ilyen ember"
és elment, de akkor már egy kislány volt..????:D:D

hümm.hümm.:D

 csak gyorsan:

élek, de dögrováson vagyok, idegesitő percenként orrot fujni is, meg a közérzetem is volt már faszább.

unatkozooooom, és nem jön velem senki ma este moziba. :(

 [Channing Tatum]

 a napom a szokásosnál is szarabbul indult,
taknyolás, izomgyengeség, torokfájás. ja, és még álmos is voltam,
de...

 kikért matekról M. néni, úgy láttam, nagyon sürgős neki, kicsit meg is ijedtem, vajon mit követhettem el...?:D
azt mondta, beküdte a látványtervemet egy elég komoly pályázatra [amire a múltkor készülnöm kellett volna], és személyesen kereste meg őt M.M. Pesten [ugyanis M. néni ott lakik].
nem mondta el szóról szóra amit beszéltek, de biztató dolgokat mondhatott, ugyanis találkozni szeretne velem, ééééés ha úgy alakul, maga mellé venni !! tehát ha minden igaz, előbb megyek Pestre, mint gondoltam...
ja, a pályázaton nem indul a látványtervem, ugyanis az kevés, rendes tervek is kellettek volna, de hát kit érdekel mostmár? :D

ma nem unatkoztam, mert egyik osztályátrsam értesített engem egy rólam szóló pletykáról, miszerint Á. teherbe ejtett engem. :D miután levegőhöz tudnam jutni, röhögőgörcsöt kaptam, majd megkerestem Á.-t.
nagyjából úgy reagált, ahogy én, aztán egész nap ezen röhögtünk a szünetekben.
jaaaa és nem mellékes: holnap suli után szeretne elvinni valahova... azt mondta, hogy ne menjek magassarkúban. 

talán minden rendbe jön úgy igazán, és Á. segít majd kiszeretnem Bencéből.

mindössze 2 bökkenő van.
az első, hogy úgy gondolom, ha kitartóan szeretem Őt, egyszer újra velem lesz majd.
a második, hogy ez az egész bejegyzés (az első 2 sor kivételével) csupán kitaláció.
[mert megigértem]

igazából baromi szarul vagyok, a pályázatra semmit nem küldtem (a pályázat valódi), Á.-val nem beszéltünk, csak köszöntünk,
és Vivivel szakított a barátja, én pedig felidéztem a Mi szakításunkat, és mit ne mondjak...
se testileg, se lelkileg nem lettem jobban.
 

szóval. 

idebent nem történt sok új, a behatások felszínessé tettek [persze, remélem, hogy csak ideiglenesen].

NAGYON  fáj a torkom, jó lenne, ha nem a manduláim baszakodnának.
[vagy gégerák?]
jobb beszélni, mert akkor nem nyelek annyit és elviselhetőbb.

Á.-val fejlődik a kommunikációnk, már beszél hozzám, csak én nem felelek [ugyanis némaórát tartottunk, több, mint egy óráig voltunk kussban, szerintem ez telesítmény].
BF.  szerint "van valami". bár, ezt mondta Szőkéről is, aztán mégse volt semmi...

szutyok idő volt, a meteorológusok bekaphatják.
na, majd holnap...

tesin röpiztünk, és szeretem a tesit, de a labdajátékokban totális pancser vagyok.
azért nyert a csapatunk [akkor is, ha én csak a szerváimmal járultam ehhez hozzá].

....  lefújva, ugyanis BF. Lacusának a bátyja egy majom, és elcseszte. remélem, elkapják. :D

öööm a némaság után csak angolul beszéltem, meg BF. is igyekezett. 
kicsit gáz az angolom, de úgy mondom, hogy csak az hallja, akinek címzem. :D

holnap angolnap lesz Csillával, ami szúúper, csak Csilla nagyon halkan beszél, és így nehéz.

na mindegy, ma is sok érdekes dologról írtam :D:D
 

 mostanra sikerült elolvasnom.
nem rossz, csak érződik, hogy mese.

a következő könyv SK-től [ha jól emélékszem] a Borzalmak városa c lesz, majd holnap kezdem el, mert a suliban maradt.
 

életunt vagyok, megint. 
nagyon sok mindent felborított bennem, hogy láttam Őt pénteken.

tegnap megnéztem az Alkonyat 2-t [Újhold], szerintem nem gáz.

van miért felkelnem holnap is; ......

keresem Az Utódot.
elsősorban nem is azzal a szándékkal, hogy rögtön az Ő helyébe lépjen,
hanem a bizonyosságért, hogy    létezik.

magányos vagyok, és egyre rosszabbul.

ja, D. szerelmes belém, én meg bánom azt a pár órát is, amit az életemből rászántam.
csak púp a hátamon.

 ma láttam Bencét, talán ő is látott engem, bár én mindent megtattem azért, hogy ne...
vagyis, hogy ne kelljen a szemébe néznem, így is   annyira   fáj.
tiszta volt [nem a higiéniára értem], de nem nagyon tudok mit mondani.
kicsit megállt a szívem, és most fosul vagyok kicsit.

a dalról annyit, hogy bár énekli, de én nem akarok meghalni (:

 miután kiolvastam A vörös oroszlánt Szepes Máriától, nem nagyon maradt olvasnivalóm, csak ilyen kis könnyűek. ezt speciel 1 napomba került kiolvasni, úgy, hogy közben ugye aludtam, tv-ztem, suliban voltam... szóval néhány órácska. nem volt egynek rossz, még el is pityeredtem 1x [ :D ], és izgalmas volt, ahogy lassan a végére összeállnak a dolgok.
a holnapi menü még mindig Fejős Évától az Eper reggelire című lesz.

A vörös oroszlánra visszatérve annyi, hogy ISZONYAT JÓ volt, bár a vége kicsit szűrreális, és egyébként nem is valami bíztató, de azt leszámítva... na jó, összességében is élmény.

összeszámoltam Lizának; 14 SK. regényt olvastam.  [Carrie, A ragyogás, Cujo, Sorvadj el!, Halálos árnyék, Hasznos holmik, Bilincsben, Dolores, A halálsoron, Az írásról, Minden haláli, A mobil, Lisey története, Blaze]

ha jól emlékszem, a keddi találkánk, D. befűzött magának holnapra.
eddig úgy gondoltam, hogy csak a "vonzerőm" tesztelem, de közben rájöttem, hogy lerázós tapasztalatom még nemigen van, lehet, hogy ezért adtam be a derekam. a vonzódás teljesen kizárt, mert... :D na hagyjuk.:D
ja, egyébként köcsög leszek, mert megszerveztem, hogy még mielőtt beleéli magát a randiba, "váratlanul" felbukkan Liza.
ja és még egy egyébként: teljesen hülye vagyok. kicsit elbasztam, és túl belemerültem ebbe a "szabad életbe", túl nagy teret engedem a pasiknak, aztán nekem lett kellemetlen.

"mondd 10x, hogy fehér!
fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér, fehér.
és mit iszik a boci?
fehér, fehér, fehér....geci?...ja..."
(és mindenki   nevet  )

"Tibi bá', ne tessék aggódni, én infoból fogok érettségizni!
Tibi bá', én meg nem, úgyhogy azért ne aggódjon! " :D

olyan nehéz mostanában, ja és BASSZAMEG, megint baszom az időt a bloggal, egy pályázatra kéne gőzerővel dolgoznom.

minden jót!

 a mai napom olyan hullámvasút volt;

reggel egész jó kedvvel vágtam neki a sulinak.
a hangulat kitartott kb az 5. óráig, mikor bedepiztem, és végigsírtam a viselettöri tz-t.
utána már nem volt az igazi a nap, szomorú számokat hallgattam, ilyesmik.

suli után találkoztunk D.-vel, Liza egyik "barátjával", iagzából most találkoztak elsőnek élőben, én meg ugye nem ismertem, de ott maradtam tartozéknak.
nem jött be a pasi (Lizának se), de D. első mondata felém az volt, hogy olyan vagyok, mint egy angol hölgy (öltözködés, most nem ecsetelem:). 
kb másfél órát bolyongtunk, és valahogy felvidultam, ilyen furi helyzetekben általában túllövök a "célon", nem valami faszán szoktak sikerülni az eslő találkák.
aztán Liza futott a buszához, én meg még addig mentem D.-vel, míg ő a villamoshoz ért, én meg a buszhoz. 
kérdésztem tőle, hogy tetszik-e neki Liza, mondta, hogy igen... 
éés
"egyébként te is elég jó csaj vagy... vagyis na, hogy szép vagy amúgy"
én meg nem nagyon tudtam erre mit mondani, kicsit váratlanul ért, főleg, hogy nem vagyok szokva ehhez [de azért meg tudnám.:D]
aztán één idióta hoztam a formám, és elpofáztam, h amugy Liza kamuzik, és együtt van Lacussal, meg elmagyaráztam a szitut. mert milyen dolog már ilyet hazudni egy pasinak?? főleg, ha nem is jön be? na mindegy. 

eez van.

Tóth Árpád: Meddő órán

Magam vagyok.
Nagyon.
Kicsordul a könnyem.
Hagyom.
Viaszos vászon az asztalomon,
Faricskálok lomhán egy dalon,
Vézna, szánalmas figura, én.
Én, én.
S magam vagyok a föld kerekén.

szeretem.

 ma pszihó volt, és amugy tök jóó, bár egyszer majdnem elpityeregtem magam.

aztán Emiéknél a boltban, apa volt csaja kicsit nemnormális, 
és egótuning [az én keresztanyám ♥].

vettem cipőt, nem az igazi, de már majdnem. egynek jó lesz...

Liza visszament Lacushoz, én már nem is mondok semmit.

Nikit átverte az első szexuális tapasztalata, megesik.
vele mentem fülbevalót venni, és azt mondta, hogy örül, hogy eljött velem, mert "átöntöttem belé", hogy ne depizzen be pasi miatt. legalább még valamire jó vagyok :D :D

ma egy hónapja, hogy szakítottunk, úgy írnék verset, de nem tudom, merre jár A múzsa.
egyre elviselhetőbb az egyedüllét, amin kicsit parázok, az az, hogy hol a picsában találok egy legalább olyan édes pasit, mint amilyen Bence. persze még nem most, majd később. (:
szóval az igazi kérdés, hogy létezik-e olyan pasi, amilyet keresek. [Bence már nem játszik :D :(]

na mindegy, hulla fáradt vagyok.......................

mcreggeli. 
"akkor ilyen, mellé meg, mint látod, kv."
(nevet)

kertiparti

Lacus-Liza,
["dögölj meg"]

Levi-Liza,
["mi csak nagyon jó barátok" + majdnem SX]

Petra-Lacus,
[dumcsi, -1 titok]

Petra-Pufi,
["te egy nagyon aranyos lány vagy, Petra. nagyon tetszel te nekem, Petra"
király, kár hogy te nekem NEM]

Petra-Levi
["széétfagysz" és nem bejövős.]

Liza-Petra
[a már bevált páros. :D ennyi.]

Levin és Pufin kívül még megismerkedtem egy Andrással, meg 'asszem egy Tomival is, akik mindketten Levi testvérei.

amugy nem volt rossz, de ismét sok eszem volt (magassarkúban kertiparti), meg amugy annyira jó se, 
üresnek érzem magam, és nem tudom, hogy mit akarok, nem tudok semmit,
az se biztos, hogy a gyógyulás jó ötlet, 2012 amugy is hamar eljön :D :D...

"Ragyogj a holdfényben,
S ha nem találsz rám ébren
Én akkor is mindig várok 
Rád"                           (Hs7- Éjszaka)