Krisztusi korban, 24-én meghalt H.G., akitől Hekkit vettük.
sokat nevetett........
a testét ha jól tudom, holnap teszik a drága jó Anyaföldbe, csak minek.

az érettségi szünet alatt az anyamat szétuntam, de nem mindig, pl a magassarkús gyalogtúrám alatt nem, viszont szterintem az rosszabb volt :D
 

a szerelmi életem változatlanul mesébe illő sajnos [egyszer volt, hol nem volt...], de amúgy megvagyok, és napról napra jobban.

este azt álmodtam, hogy vásárolok egy csomó mindent, úgyhogy ha minden úgy alakul, ahogy szeretném, ma megyek is vásárolni :D

könnyen befolyásolható kedvemben vagyok, úgyhogy rockot hallgatok, az mondjuk semmilyen irányba nem visz el.

a cigire visszatérve, 1 hétig valóban leszoktam, de visszaeső vagyok. ebben a semmittevésben.............
egyszer úgyis leteszem, hogyha majd elhatározom, hogy TÉNYLEG nem kell többé.

nem hittem volna, hogy valaha benyelem a 2012-mesét, de megtörtént.
that's it.

még mindig Szabó Magda Vörös oroszlán-ját rágom, az elős könyv, amiről úgy gondolom, hogy többször is el bírom olvasni.

öööömmm próbáltam elmélkedni, végiggondoltam, mit fogok tenni, meg ilyesmi, ja,
és hogy minden állítás megkérdőjelezhető, a szavak a kifejezés alacsony fokozatán léteznek, és MI úgy tűnik jelenleg még itt állunk.
gondolkodtam Bencén is, valójában nem sokmindenre jutottam, hagyom, hogy alakuljanak a dolgok... nem tudom, hogy mit szeretnék még tőle, igazából semmit, de a rabjává lettem. a lángoló, érzékeket elborító szerelemnél sokkal mélyebben szeretem, de mégsem tervezek már vele. nem tudom, hogy ez hova vezet, vagy "helyes" e meg ilyesmik, de eez van.
talán tényleg csak "tiniszerelem", ami gyorsan múlik, csak hogy nem érzem magam "tininek" és igazából Ő sem az. szerintem nincsenek felnőttek és gyerekek, ezeket a rendszer miatt kell viselnünk, amibe anyagi formát öltve születtünk és még fogunk is párszor, amíg kell.

viselkedési formákat tápláltak belénk minden életszakaszunkra. kicsit nevetséges. küzdj, és gyenge maradsz, fogadd be és engedd el, akkor felszabadulsz.

ezekben egyébként tényleg hiszek, és így gondolom, a "probléma" ismét csak ott van, hogy LUSTA vagyok ezekért tenni, mert mint a mellékelt ábra bizonyítja, most is épp szavakat kiáltozok süket füleknek. abszolút felesleges.
annyi mindenre képes volnék, mégis kv-t iszok reggelire a cigi mellé, majd bepunnyadok a gép elé, és ha már végképp nincs mit tennem, lehangolom magam, hogy valami emotion azért már mégis...

'asszem megyek olvasok egyet, aztán kozmetikus, hogy finomítsuk a látszatot, majd vásárlás, hogy betakarjuk a látszatot és újat keltsünk, holnap pedig iskola, hogy a rendszer ne hőbörögjön.

minden szépet.

 fáj és unatkozom.

 mikor szakítottunk, utána 1-2 napig voltam úgy lehangolódva, mint most.

Liza szerint is Ő volt a BurgerKing-ben szerintem is. de én még mindig remélek.

 azt mondta, hívjam, ha akarom, de tudom, hogy ez inkább csak olyan kényszerszöveg.

szeretem, és hiányzik.

Varró Dani - Lecsöppenő Kecsöp Benő

Jöhet pogácsa, bableves,
veszedelem csak arra les,
ki melegszendvicset kajol -
figyelj te jól
reám:

Ha kérdik, kérsz-e szendvicset,
és azt mondod, hogy rendicsek,
soha ne kérj rá kecsöpöt,
mert lecsöpög,
le ám!

Lecsöppenő Kecsöp Benő,
a szendvicsen ő a bökkenő.
Lecsöppen ott, lecsöppen itt,
csupa kecsöp a bőrdzsekid.

Majszolhatsz bármi egyebet,
veszély csak akkor fenyeget,
ha a fogad hotdogra fáj,
hát készen állj,
komám!

Ha kérdik, kérsz-e hotdogot,
jobb, hogyha ezt megfontolod,
sose tetess rá kecsöpöt,
mert lecsöpög,
le ám!

Lecsöppenő Kecsöp Benő,
a hotdogon ő a bökkenő.
Lecsöppen itt, lecsöppen ott,
csupa kecsöp a farmerod.

Mert ő a göcs, a bökkenő,
az új ruhádra csöppenő,
talajt csöpögve megkenő
(holott a hőség rekkenő),
nincs más veszély, csak ő, csak ő:
Lecsöppenő Kecsöp Benő.

a nap nehezen indult, késés, ÁLMOSSÁG, kifogyott kvautomata, 
fű a suliban, és próbáltem átverni magam, hogy meghülyültem tőle, de nem.

suli után burger kinges pasilátogatás, hát, nem volt ott, viszont úgy láttam, hogy Bence ott van... nem sikerült kideríteni, hogy ő volt e, vagy sem, mivel mi is nagyon bámultuk őket, és ők is minket, ezért; a) vagy Bence az, és nem akart hozzám odajönni [érthető]
                   vagy b) nem Bence, és hülyének néz :D
remélem, az utóbbi.

ma ismét hiányzott, 

ja, és nem szabad Grace klinikát néznem, mert kisírom a szememet rajta...
 

 az első Nirvana albumnak hitt cd-n fura, nőies hangja volt Kurt-nek, de én nagyon fasza voltam, mert kívülről tudtam a szövegét, igaz nem értettem, mit jelent. Elég nagy kuszaság volt a fejemben akkoriban, szóval valahogy megtaláltam a Nirvanát... ja, A cd valami emlékfeldolgozás bizéria volt [és persze nem Kurt énekelt rajta], de erről nem világosítottak fel, mivel a környezetemben csak én ismertem [ami szerintem is meglepő, aha]. ekkor voltam olyan 12-13 éves, anyámék váltak, én meg egyszerre voltam lázadozó, kamaszodó kis "rocker" és olvastam ezoterikus fejtegetéseket, szóval elfoglaltam magam.
egyszerre voltam nyugodt és dühödt, azaz, nem egyszerre, hanem egyszer az, egyszer amaz... eleinte elég jól viseltem a körülményeket, még Apa elég rossz állapotát is én próbáltam kezelni, anyám meg próbálta nem teljesen összetörni magát. legtöbbször kedves voltam és higgadt maradtam a legszarabb helyzetekben is, nagyon összeaptam magam. 

mikor mindenki rendbe jött, én összezuhantam, gondolom, a sok tehertől, amit cipelni próbáltam, pedig senki nem kért rá, és igazából nem is vettem le senkiről terhet, ezért nem sokmindent látszott hogy tettem, szóval ottmaradtam egyedül, mert nem kellet senkit pátyolgatni, engem meg ugye nem pátyolgatott senki.

befeketedtem, belül is, és a ruháim is, aztán már nem nagyon emlékszem mivolt, jöttem a középsuliba, ami elég kemény menet volt, akkora már elég visszahúzódó lettem, és féltem az összes embertől.

jött a "halálos szerelem", Tojgli, aki még most is olvassa a blogot, mint ahogy ezt is, szóval igen, ott volt a mélypont, de nem miatta, és nem haragszom, és nem fogom rá, elég könnyen elmerültem magamtól is a szarban.
Ő is elég szarul volt, de szerencsére volt annyi lélekjelenléte (több, mint amennyi nekem), hogy elküldjön a bús picsába, eleinte kedvesen, aztán kicsit elbaszta, de nem baj.

eddigi, ebben a testemben eltöltött földi létem alatt a legtisztább szeretetet [és tüzes szerelmet is] Bence mellet éltem meg. egy ideig. már csak szeretet van, legalábbis irányomból felé biztosan. még nem tiszta, mert az önzésem féltékennyé tesz, ami ugye nem az Ő előrehaladását kívánja. pedig az eszemmel kívánom én, de még mindig magamhoz akarom láncolni kicsit.  [kis angyalkafürtös Majom] hiányzik a haja, a szeme, a nevetése, az egész teste, és a szeretet, amit -míg jó volt- kaptam, és most pedig magamnak fogom megadni. na. :D

Apa hazajött Pestről és elmentünk csavarogni. baromi jót beszélgettünk.

ja, és ami fontos;
találkoztam A szőke herceggel.
a nők 2 csoportra oszthatók a szerint, hogy hisznek e a szőke hercegben, vagy sem.
én eddig az utóbbi csoportot erősítettem egészen tegnapig, mikor láttam őt. :D
nem fehér lovon ült, hanem a 32-es buszon, meleg kék szeme volt és tökéletes arca, ja és igen, magas is volt. nem kellett megmentenie, ellenben annyira összezavart a jelenléte, hogy 2 megállóval előbb szálltam le, mint kellett volna, így plusz 3/4 órás gyalogtúrát szerezve magamnak.
ma a burger kingben újabb szőke pasi, kedves arca volt és szeme, nyitott volt a humorra. 

egyébként az ösztönlényem úgy kíván egy fiút vagy inkább potenciális férfit, de tudom, hogy egy újabb kapcsolat csak menekülés lenne, és én egy kapcsolatnál most jobban szeretnék inkább önmagammal megbarátkozni, esetleg még meg is szeretni, hogy aztán más is meg tudjon, de mégse függjek az ő szeretetétől. [na ezt a mondtatomat a magyartanár vagy áthúzná, de legalábbis 3 külön mondattá bontaná; én mégsem teszem :D]

megint nagyon okos voltam, 
ja igen, az egész a Nirvanából indult ki, ami azért egy elég komoly dolog, a banda sosem volt az, de mindegy. én szeretem.

booocsí a képminőségért, tudom, hogy elég gány, majd csinálok jobbat, ja és még nagy is, hát kövezzetek meg.

fáj a torkom és a szemem, köhögök és taknyolok, szerintem el fogok pusztulni. :D csak vicceltem.

ja, fáj a lábam is, mert én tegnap oolyan nagylány voltam, hogy a 10 centi talpú szandimban szambáztam Debrecenben...

áúú.

asszem egy vicces cigi jól esne, de arról is Ő jut eszembe.
egyedül vagyok itthon, ami nem valami szerencsés, szétunom a fejem, és mikor unatkozok, akkor gondolkodni kezdek, mikor pedig gondolkozom, enyhén szólva nem szokott jobb kedvem lenni.

 ma nagyon aranyos voltam, és olvastam (Szepes Mária - a Vörös Oroszlán), meg varrom a kabátkám, és a barátaim közérzete kiegyensúlyozódni látszik, VÉGRE.

a reggel kicsit zötyögősen indult, mert Bencéről álmodtam (megint), és mikor felkelek, baromira hiányzik. ja és a vörhenyes bengarockerrel jöttem, a röhögése hamarabb felébreszt mint egy csésze kv. nem tudom, miért utálom így, hihetetlenül ellenszenves.

fáj a torkom, de nem igazán tudom, mit hallgatok el.
azaz... asszem tudom, de nem akarom "zaklatni"

ROHADJ SZANASZÉT TE SZAR, AKI ELTÜNETTED FÉLÓRÁNYI IROMÁNYOM

jolvan, leszarom.

hugom egy kockafejű gépfüggő, nem is birom felfogni, hogy lehet emberekre annyi időt elpazarolni, amennyit ő el tud.

["meglátod, így mindkettőnknek jobb lesz"
"azért hívj, ha beszélni akarsz"
könnyes puszit nyomok az arcára, és
Ő integet az ajtóból, amíg eltűnök a lépcsőház sötétjében]

 "Mikor megcsillan a szeme, és rám néz, nem érzem a súlyát a hétköznapoknak."

ezt akkor írtam, mikor 10 hónaposak voltunk, és ez az a pillantás, amire talán minden közül a legtisztábban emlékszem... talán mert az is annyira   tiszta  volt.

 most jól voltam, csak róla álmodtam, és...

eszembe jutott, mikor Dédinél fura volt, és...
["fagyos lett a szívem, nehéz, mint a kő
 menekülj, amíg nem késő"]

[ugye tudod, hogy nem bírnám nélküled?]...

ha szerelmes az ember, akkor másképp lát.

ma Felhővel kidumcsiztuk a drága (L) osztályunkat, és az egyik kis cuki (L) épp mögöttünk jött és olyan hangsúlyosan köszönt :D

tegnap megteremtettem, amit akartam, ENNYII :D

barátságkrízis van, nem tudom, miért hülyül meg mindenki.
mondanám, hogy nekem még okom is lenne, de a meghülyülésre nincsen ok, és nincsen kifogás, mert az egy döntés. ha szarul leszel, akkor vagy kilábalsz, vagy rest is pieces [:D], csak míg aannyira sajnálod magad, addig talán értékes perceket kaksizol el az életedből.
na ennyi a mai okosság, 

áldás  békesség.

most nem tudom mi van, de sírok

OK, megértettem, hogy nem csak Róla kell szóljon minden, szóval mostmár együtt lehetnénk végre??

ez meg tetszik, mert Neki is tetszene

és megint túlspilázom

 egyre jobban hiányzik. 
nem sírok, de 3x nehezebbnek érzem magam.

voltam futni tegnap is, meg ma is, annyira jó volt. minden nap fogok menni.

szeretem.
olyan
kár volt
elrontani...

a legnehezebb része a gyógyulásnak az álmodás, mert olyankor tehetetlen vagyok.

hazajöttem, és teljes káosz, anyám még mindig sárkány. alig várom, hogy visszamenjek.

a mai nap kicsit szar volt, mostmár csak jobbak jönnek :D

Lizu "tiszteli bennem" én meg büszke vagyok és vidám.

 az utolsó előtti sorig a "vers" lehet régi emlék is, de ezúttal egy sötét kéz lentről, ami nem ébren nyúlt értem, és bár nem volt gyenge, még ráfér a kondi.
[magyarul ÁLMODTAM BASSZKI :]

Vele voltam,
Simogattam.
Simogatott,
Megdobbantam
Csókunk vadul
Vette eszünk,
Boldog voltam...
Ébren meg majd külön leszünk.
 

ja és igen, a buszon kurvajót rajzoltam.:D

néha hiányzik, akkor szopatom magam

egyébként vidám vagyok, és kibontakozom

csomó új dolog, csomó új program

ritkán még elnehezedek belül, de vidámnak lenni jobb :D
és leszoktam a dohányzásról is, mert a szervezetem nem szerette.

(a primitív emberek néha megmosolyogtatnak
-Mír hazudóól??
-Te házudól!)

szakítottunk

nagyon nehéz

meg akarom ölelni

erős leszek

nagyon szeretem

 a szakadék szélén visszahúz, mindig visszahúz.

szeretem, de hülye vagyok.
nem akarok írni, mert elszomorodom.

hogy mondjam el Neki, hogy szaródik a kapcsolatunk?
nem tudok boldog lenni. semmiféle formában. tényleg sehogy.
pont, mikor elhatároztam, hogy talpraállok [megint], jönnek az akadályok.

dédim haldoklik, leukémiás, meg áttétes, folyton sírni tudnék.
egy csomót gondolkodom ezen, hogy most mi lesz. nehéz.

csütörtökön 1 évesek leszünk, és nem tudunk találkozni. 

egyébként a piercing okoz most nekem majdnem csak egyedül örömöt, meg az új cipőm, és a szép felsőm...

ja, és itt csináltattam a tragusom:

www.testimesek.hu/beugro.html

még most a Szepességi utcán vannak, de 2 héten belül elköltöznek, elfelejtettem, hogy hova, de megtudakolom. :D

 nincs gáz, csak az van, hogy minden szarér' csinálom a hisztit, kapcsolatikus [apokalipszis = világvége --> kapcsolatipszis = a kapcsolat vége ] képek cikáztak a szemeim előtt, és mikor kétségbe vagyok esve, olyankor nagyon elhagyom magam, elég fura tudok lenni...

a helyzet normalizálódott, a szerelem megvan, de az ingerküszöb alacsony mindkettőnknél,  hülyeségekért duzzogok, és csak tovább rontom a helyzetet. ő is hisztizik néha, olyankor én is elkezdem a hisztit, hogy utálom, ha hisztizik.:D

holnap tragus piercing, kinéztem egy helyet, a honlap alapján NAGGYON fasza, és állítólag náluk van a legnagyobb pc-választék. kicsit [nagyon] izgulok, mikor csak simán a porcba csinálták, az egyáltalán nem fájt, de ROHADTUL  nem volt szakszerű [2 éve egy kozmetikus fertőtlenítéssel, de az érzéstelenítést mellőzve belövő pisztolylyal].
a holnap fájdalommentes szúrást ígér, ami talán túlzás, de szeretném a legkevesebb fájdalommal megúszni (:
ha tényleg tetszeni fog a hely, belinkelem a szalon lapját, és esetleg egy kis reklámszöveget is írok, bár ez egy [szerencsére] ismeretlen blog, de hátha valaki pont erre jár, aki olyat keres, amit itt megtalál.

nehogy felhívj, jönnöd se muszáj, én teljesen jól megvagyok így,
2 napja nem láttalak, de ez még nem nagy dolog,
amúgy se függök tőled,
szép estét

nélkülem
megint

[igyekezz már]

kérlek

televízió   tele vízió   káprázattal tele   valótlansággal tele   kamudoboz  szennydoboz

a pezsgő beszél, és kellemeshúsvétiünnepeket is kíván
a teszkó-nyuszi él, de még nem tudjuk, mit hoz
a reklámokban idilli családi hangulat uralkodik
gáspár laci megint produkálja magát
[a szobámban nem is kell bekapcsolnom a szennydobozt, mert áthallom a másikból]
használj hajtógázas deo-t, hogy szennyezd, amiben élsz
ne hagyjuk rá a gyerekre, ha szejpít, vigyük logopédushoz
az álcázott puncigomba-reklám nincs jól álcázva
úgy menj szavazni, hogy az ikszet a szeretet írja [!]
a jobbik nagyon bántja a többi párt hosszú orrát
 zsanettnak a szeme se áll jól
juj, már megint nyomkodom a hibátlan arcbőröm
A wolfman angolul beszél  kutyapózban közösül?

az életünk katasztrófákba ágyazott vegetáció

hogy a világnak mennyi pénze van szarságokra...

azaz szomorú, mert azt érzem, hogy tavaly van, hogy a depim elcsúszott kicsit tavaszra, hogy hanyatlik minden kacsolatom, a munkáim befejezetlenek, és nem tudok örülni szinte semminek a kv-n kívül, és ez... szomorú, igen.

nincs sok rigolyám, elvárásom pláne, de amik vannak, azokra szarva van, tehát le vagyok szarva.
már az is nehéz nekem, ha nem találkozunk egy nap, de mikor még fel sem hív, az már... nem tudok aludni, és 10percenként nézem az órát. mikor negyed 11 van, már belül tudom, hogy nem fog hívni, ha másért nem, azért, mert azt gondolja, hogy már alszom. mégis várom, hogy megszólaljon a telefon. mikor idáig értem, sírni kezdek, majd játszani kezdek a kedvenc nyugtató játékkel a telefonomon, mert koncentrálni kell benne, és nem tudok közben agyalni. [általában ilyen stresszhelyzetekben döntök rekordokat :D]
írtam neki egy nem gyengén cinikus sms-t, hogy: "nem tudok már hova kapni, mert folyton hívsz..." az sms-eim után lévő pontpontpont-ból egyértelműen rá lehet jönni, hogy NAGYON dühös, és szomorú vagyok. 
már ott járok, hogy ÉN érzem szarul magam, mert talán nagyon fáradt volt, vagy mit tudom én, mi lehetett vele, amiért nem keresett, viszont egész nap ezen idegeskedtem [ami nem az ő hibája, de részben -nagy részben- mégis], szóval nem megyek ma hozzá, nem keresem, várom, mikor hív, hogy elmondhassam neki, az a nagy helyzet, hogy most egy darabig én semmiféle módon nem közelítek felé, neki kell jönnie hozzám, ha látni akar, és hívhat, hogyha esetleg beszélni akar, de én nem teszek semmit.

a napom egyébként 100% ihlet -és életkedvmentes volt, 5 hoszúkv-val, néhány szál cigivel, mások -mindenki- piszkálásával, meg dögmeleggel. nem is tudom, mire vágyhatnék még ennyi élvezetes történés után,

ja, de mégis tudom, beszéltem is ma Lizával: egy leguánra. Hekki [leopárdgekó] előtt is gondoltam rá, aztán Hekki lett belőle. most, hogy lassan egy éve a virágoskertünkben nyugszik, és nincs senki, aki bármikor itt van nekem, meghallgat, simogathatom, és csak örömet okoz, sokkal nehezebb. Hekki sokat segített, nagyon hiányzik. nem tudok vele kimenni napozni, és mikor sírok, nem bámul rám olyan aranyosan, ha fényképezni akarom, nem kezd el szaladni... ha haza megyek, viszek neki virágot.

üvölt a puccos-ribanc-anya a kisfiával,
szomszéd-nőci a férjének üvölti, hogy hülyegyerek,
a kőművesek perverzek, 
a suli gonosz,
a tanárok diktátorok,
akik a tv-ben vannak, hazudnak,
a népszerű / híres embrek hazudnak

aki megretten, az emlékszik,
aki üvölt, azzal üvöltöttek már,
aki fél a perverzektől, azt bántották már,
aki szenved, az a gyengébb
akinek parancsolnak, az meg van kötve,
aki tv-t néz, azt férrevezetiik,
aki felismeri a hazugságot, az bölcs, vagy hazudik.

azt mondjuk, nincs igazság, pedig minden igazságos valahogy, hiába tiltakozunk.

 

Akkor miért beszélünk?

gondolkodnom kell.